Leo Baeck rabbi, a 20. század egyik legliberálisabb zsidó teológusa, a nácik hatalomra kerülésekor egy berlini zsinagóga lelki vezetője volt. Megtagadva számos lehetőséget, hogy megmentse magát, nem volt hajlandó magára hagyni a német zsidóságot.
1933-ban az újonnan létrehozott németországi zsidók képviselőtanácsának (Reichsvereinigung der Juden in Deutschland) alapító elnökévé választották. A következő évtizedben Baeck azon dolgozott, hogy lehetőség szerint szociális szolgáltatásokat nyújtson számukra, még a [Gestapónál] is közbenjárva a nevükben.
1943-ban az akkor 70 éves rabbit a csehszlovákiai Theresienstadt koncentrációs táborba deportálták, ahol egy szemétszekéren dolgoztatták. Baeck rabbi továbbra is lelki vigaszt nyújtott a tábor fogvatartottjainak, amíg 1945. május 8-án a Vörös Hadsereg felszabadította a Theresienstadt tábort. Londonban hunyt el 1956-ban.
[Gestapo: a Geheime Staatspolizei (titkos állami rendőrség) rövidítése. A német biztonsági apparátusnak az a része, amely a német nép és a náci ideológiának való megfelelésért, valamint később a rejtőzködő zsidók azonosításáért volt felelős. Félelmetes hírnevet szerzett a németek felügyelet alatt tartásával, de a legújabb kutatások szerint túl kicsi volt ahhoz, hogy a német lakosság széles rétegeinek aktív együttműködése nélkül megfelelően működjön.]
