A háborús menekültügyi testületet (WRB) 1944 januárjában hozták létre Franklin Roosevelt elnök végrehajtási utasításával. A végrehajtási utasítás kimondta, hogy az amerikai politika „minden lehetséges intézkedést megtesz az ellenséges elnyomás áldozatainak megmentésére, akiket közvetlen halálveszély fenyeget, és az áldozatoknak minden lehetséges segélyt és támogatást megad a háború sikeres menetének megfelelően.”
A WRB John Pehle vezetésével együtt dolgozott a semleges országok zsidó szervezeteivel, ellenállási csoportjaival és diplomatáival, hogy minél több zsidót megpróbáljon megmenteni akár rejtőzködőkről, akár koncentrációs táborokban fogvatartottakról legyen szó, valamint bemutatta a kampány keretében az auschwitzi gyilkosságok első részleteit az amerikai közvélemény számára, hogy visszatartsa a tetteseket a hasonló tettektől. Fontos kiemelni, hogy a WRB és az American Joint Distribution Committee támogatta Raoul Wallenberg svéd diplomata munkáját, aki zsidók ezreit mentette meg Budapesten védelmet biztosító svéd dokumentumok kiadásával. A háborút követően azonban, bár a WRB zsidók tízezreit mentette meg, Pehle „kevésnek és későnek” minősítette munkáját.
